Gyümölcsfák nyárvégi zöldmetszése

A metszést még ma is sokan téli munkának tartják, holott a nyáron végzett zöldmetszés szintén nagy jelentőségű beavatkozás a sikeres gyümölcstermesztés érdekében.

Köztudott, hogy az erős növekedésű fa keveset terem. A nyári zöldmunkák ezért nélkülözhetetlenek a nagyobb sűrűségű, vagy kisebb koronájú fák esetében. Az augusztusban végzett zöldmetszés a növekedés lassításával a termőegyensúly beállításának egyik eszköze.

Ez a viszonylagos nyugalmi állapotban végzett beavatkozás – ami bár még a lombos állapotban lévő hajtásokat érinti – az adott évben kihajtást már nem eredményez, emiatt a téli metszéshez hasonló szabályozó hatást érünk el vele. A zöldmetszésekre adott válaszreakció – az időzítésen kívül – függ attól, hogy visszametszést vagy ritkító metszést alkalmazunk-e. A nyár végi beavatkozás során mindkét módszert alkalmazhatjuk. Visszametszésekkel korlátozhatjuk a fa magasságát. Ugyanakkor a letermett, felesleges vagy beteg hajtások tőből eltávolításával a ritkítást is elvégezzük, aminek következtében az alsó részek megvilágítottsága javul. Szellős, átjárható lombozat kialakításával a permetezési munkák hatékonyságát is növelni tudjuk.

Növényvédelmi szempontból a csonthéjasoknál (őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye) kiemelt jelentőséggel bír a zöldmetszés, mivel ezeknél a gyümölcsfajoknál télen semmilyen metszési műveletet nem szabad végezni. A sebgyógyulás nyugalmi állapotban lassú, ezért a sebeken át könnyen fertőznek azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos betegségeiért leginkább felelősek. Ha bejutnak a fák szöveteibe, onnan többé nem lehet őket kiirtani, és a fák lassú pusztulását okozzák. Mivel a csonthéjasok fagyérzékenysége nagy, a nyár végi metszést ki kell egészíteni. Tavasszal a téli termőrügykárok is figyelembe vehetők, és a sebfertőzés veszélye is csökken, ha azt rügyduzzadáskor (március közepe után) végezzük el.

A zöldmetszés előnyei:

  • A nyáron végzett metszés gyengítő hatása erősebb, mint a télié, vagyis a növekedési erélyt nagymértékben csökkenteni tudjuk vele.
  • Az ebben az időszakban ejtett sebek könnyebben és gyorsabban gyógyulnak.
  • Növeli a termés mennyiségét és a termésstabilitást.
  • Hozzájárul az egészségesebb, szebb gyümölcsterméshez.

Most az alábbi három gyümölcsfaj zöldmetszését részletezzük:

1. Alma

metszesAz alma nyári metszését akkorra időzítsük, amikor a fák hajtásainak nagy része csúcsrügyben záródott. Gyenge növekedésű fáknál július második felében, míg a közepesvagy erősebb növekedésűeknél augusztus közepén időszerű a beavatkozás. A nyári fajták metszése a szüret utáni két héten belül esedékes.

A nyári metszés a vízhajtások és a hajtások eltávolításán kívül az 1-2 éves gallyazat visszametszését és ritkítását is célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása terméscsökkentő hatású lehet.

  • Erős növekedésű fákon csonkmentesen végezzük a ritkítást, mert a csonkokon erős vízhajtásképződés indul meg a következő évben.
  • A gyenge növekedésű fákon viszont 1-3 cm-es csonkok hagyásával távolítsuk el a hajtásokat. A vastagabb, hosszabb hajtások ilyen “maradványain” rövid szártagú (dárda, nyárs) termőrész képződésére számíthatunk a metszés évében.
  • A vízhajtásokat (az idősebb fás részekből spontán előtörő képződményeket) célszerű 10-20 cm-es állapotban kézzel kitépni.
  • Fontos teendő a sérült, beteg ágak, hajtások eltávolítása is.

2. Meggy

meggy_metszesA meggy zöldmetszésére augusztus vége a megfelelő időszak.

  • Azok a fajták, amelyek zömében hosszú termővesszőkön teremnek, metszés nélkül az évek során hajlamosak a felkopaszodásra. Az ilyen fajták az első éves vesszőkön a termés mellett egy főhajtást fejlesztenek csak (pl. cigánymeggytípusok, idősebb korban az Érdi bőtermő, Debreceni bőtermő, Pándy).
  • A fiatal fák csak kismértékű metszést igényelnek, és a fő termőkorban is elegendő egy közepes mértékű ritkítás, hogy erős új hajtások fejlődjenek, a gyümölcsnagyság és terméshozam között pedig kedvező egyensúly alakuljon ki. Az ez évi hajtásokat kb. a felére vágjuk vissza, és ritkítsuk is őket!
  • A 8-10. évtől nem tanácsos engedni, hogy a meggy koronája nagyobbra nőjön. A vezérágak csúcshajtását ezért minden évben az előző évi fás részig vágjuk viszsza! Az erősebb vagy felső ágnál egy középerős vagy gyenge, lefelé irányuló hajtásig, a gyengébb vagy alsó ágnál egy középerős vagy gyenge, felfelé irányuló hajtásig metsszük le! A konkurens és az ágak felső részén növő ostorhajtásokat folyamatosan el kell távolítani!
  • Elhanyagolt, metszetlen meggyfák felkopaszodott ágakkal és elvadult ostorhajtásokkal csak abban az esetben fiatalíthatók, ha a törzsük és ágaik egészségesek. A visszavágás az ágak hosszának 50%-át érinti (erős fiatalítás). Ezen kívül az elöregedett, kopasz ostorhajtások mérsékelt ritkítása is szükséges. A kivágandó, csüngő vesszők eltávolítását 2-3 évre osszuk el, hogy ne legyen túl nagy terméskiesés és hajtásnövekedés.
  • A monília által károsított, leszáradt hajtásokat, ágrészeket távolítsuk el, és semmisítsük meg!

 

3. Őszibarack

oszibarack_metszes

 

 

 

Az őszibarack különösen zöldmunkaigényes gyümölcsfaj. A munkák szinte az egész vegetációban végezhetők. A nyárvégi ritkítás során távolítsuk el tőből a sűrűn elhelyezkedő vagy rossz helyzetben álló hajtásokat, a beteg és barackmollyal fertőzött ágakat, valamint a letermett vesszőket! A visszametszésnek is nagy szerepe van, mert az erős növekedésű fáknál harmad-, sőt negyedrangú elágazódások is fejlődnek. Ezek vékonyak, sokszor be sem érnek. A visszametszés hatására a másodrendű hajtások jól kifejlődnek, és beérnek.

A meghagyott vesszők a jobb fény- és tápanyag-ellátottságban gyorsabban, biztosabban érnek be, így a virágrügyek, amelyek a következő év termésének alapját képezik, szépen ki tudnak fejlődni. Termésfokozó hatása miatt az augusztusi zöldmetszés a télivel szemben kifejezetten ajánlható.

Vissza a cikkekhez